Legnépszerűbb sorozatom harmadik részéhez érkeztünk, ugyanis a hétvégén ellátogattunk egy igazi svéd bajnoki mérkőzésre, amit Stockholm legújabb stadionjában rendeztek.
Az arénát 2013. június 20.-án nyitották meg, tehát nincs még egy éves sem, a legmodernebb stadionok egyikéről van szó, behúzható tetővel, többfunkciós játéktérrel, éttermekkel, mindennel, ami manapság része kell legyen egy stadionnak. Eredetileg a 2013-as jégkorong világbajnokság döntőjét akarták itt rendezni, az építését nem sikerült befejezni, csak júliusban sikerült átadni. Befogadóképessége bajnoki meccseken 33 000, míg FIFA és UEFA rendezvényeken 30 000 fő. Három fővárosi csapat osztozik szezon közben a stadionon, az első osztályú Djurgårdens IF, a másodosztályú Hammarby IF, illetve itt játssza rangadóit az IF Brommapojkarna.
Nos, ebbe a fantasztikus stadionba sikerült kilátogatni, viszont a szép stadionnal a jó foci nem jár együtt sajnos. A Djurgården-Halmstad mérkőzés érdekesnek ígérkezett, hiszen a svéd bajnokság második fordulója, a csapat első hazai meccse a szezonban, elvárná az ember a sok nézőt és a jó játékot. Sajnos a mérkőzést beárnyékolta az első fordulóban történt incidens, a Helsingborggal játszott idegenbeli meccs előtt összecsapott a két szurkolótábor, egy drukkert fejbe dobtak egy üveggel, aki később belehalt sérüléseibe. Pedig otthon mindig azt hallani, hogy nyugaton már megoldották, csak nálunk vannak huligánok... A régi stadionnál megemlékeztek a szurkolók társukról, igen különleges és szép látványt nyújtott a napokban.
A meccs előtt fél órával érkeztünk, gondolván, hogy sor lesz, tömeg, motozás. Ehhez képest az emberek csak lézengtek a stadion körül, a beléptetésnél egy ujjal sem nyúltak hozzánk, öt perc alatt a helyünkön voltunk. A majdhogynem üres stadionban. Nagyon meglepő volt, az emberek csak lézengtek bent, páran virágot hoztak, de hallani lehetett a melegítő játékosok beszélgetését, pedig a legfelső sorban ültünk. Azt hittük, hogy elnéztük és korábban jöttünk, vagy elhalasztották a meccset, így kimentünk körülnézni, és megkaptuk a választ. Mindenki, de tényleg mindenki a stadion éttermeiben, bárjaiban ült és ebédelt, beszélgetett, sörözött. Valahogy úgy, ahogy majd itthon is várják, a meccs nem 90 perc, hanem háromszor 90, az ebéd és a vacsora közé pont befér egy focimeccs. Megnyugodva visszatértünk a helyünkre, öt perccel a kezdés előtt kezdtek bejönni az emberek a helyükre, a kezdésre már mindenki ott volt, de a stadion csak félig telt meg. Sokat elmond az az adat, hogy még sosem volt teltház az arénában, még a nyitómeccsen is akadtak üres helyek.
Egy perces gyászszünet után egymásnak estek a csapatok, a mérkőzés alulról súrolta egy magyar bajnoki színvonalát. Pontatlan labdák, ügyetlen játékosok, már azt hittük unatkozni fogunk. De a 27. percben jött a fordulat, kezezés miatt büntetőhöz jutott a hazai csapat. Az esetet természetesen a hatalmas kivetítőn azonnal visszanézhettük, jogos a tizenegyes és a sárga lap. Majd felkerült a lapot kapó játékos neve, Magyar R. A stadion ingyenes wifi hálózatán még a büntető ellövése előtt meg tudtunk nézni mindent a srácról, Magyar Richárd 91-es születésű, magyar-svéd állampolgár a Halmstad középhátvédje, ezen a meccsen pedig csapatkapitánya is. A meccs folytatódott, egy igen komikus tizenegyessel, majdnem bedobás lett a vége! Onnantól kezdve végig a 25-ös számmal játszó Magyar játékát figyeltük, szegény, biztos zavarban volt, mert a három kapott gólból kétszer őt verték meg nagyon csúnyán, meg az a kezezés, nem élete meccsét játszotta az biztos.
A 3-0-ás végeredmény tükrözte a játék képét, de a Djurgården sem lenne az NB1 első tíz csapatában, nemhogy az ellenfél.
Ha viszont a stadiont kell értékelni, összehasonlítani az épülő Fradi stadionnal, ha a mienk csak hasonló ilyen jó lesz, mindenki elégedett lehet. A kialakításuk nagyon hasonló, kívülről egyszerű fém szerkezet, belül téglalap alakú nézőtér, még a székek mintázata is nagyon hasonló, csak otthon zöld lesz. A stockholmi kicsit nagyobb, kb 8-9 ezer fővel, behúzható tetővel, de műfűvel, az ára közel ugyanannyi. Viszont a hangulat egészen más. Itt az 1500 svéd szurkoló, akik énekeltek, egészen jó hangulatot varázsoltak, de nem összehasonlíthatóak egy Fradi meccsel.
